Vörös foltok jelentek meg az arcfotón


Micsoda útjaim Aztán következett a Voltak nekem…, amit nem kedvelek, és nem is folytattam az utána tervezetteket Volt egy­két este…, Hány tévedés…, Amiben voltam szereplő….

Nincs itt az idejük.

A közérthetőség

Elkészült viszont két kötet festményelemző esszék­ ből Képekről — 11 esszé, ; Képekről 2 — 7 esszé, Egyszer csak belefáradok abba, hogy festmé­ nyekről írjak, ilyenkor le kell állnom. Ám még inkább elfáradok, ha semmit nem írok. Így jöttek elő képek az utazási élményeimből, s ezért kezdem el az emlékek, élmények megidézését.

Épp azért, mert nagyon szemé­ lyesek, ellenállok a szakmámból tanár adódó készte­ tésnek, nem adok irodalomjegyzéket.

vörös foltok jelentek meg az arcfotón

Vörös foltok jelentek meg az arcfotón nagyon sokat olvastam mindegyik tervezett íráshoz egyrészt foglalkozási ártalom, másrészt ötéves korom óta kitartó szenvedélyemde rábízom az olvasóra, vá­ logasson a kultúra­ és művészettörténeti könyvekből, útleírásokból, bóklásszon az interneten.

Rengeteg ké­ pet is találhat.

vörös foltok jelentek meg az arcfotón

Ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy nem úti beszá­ molók, útleírások?! Vannak, akik szerint a képelemzé­ seim is rólam szólnak. Amik most következnek, biztosan rólam. Egy 69 éves emberről, akinek mindkét térdében protézis, és hamarosan a jobb csípőjében is. Ezáltal még értékesebbé váltak az egykori utazások.

Makkon piros pontok :: Dr. Koncz Pál - InforMed Orvosi és Életmód portál :: pénisz

A menés, a gyaloglás. Az emlékük. Az Arnolfini Archívum által könyvben — és online is — kiadott négy kötet után is egyben maradt a munkacsa­ pat: Horváth Ira türelmesen begépeli a kézirataimat, 4 Sebes Kati gondosan megszerkeszti, Zsubori Ervin megjelentethetővé formázza, Fenya rögtön, Somlyó Bá­ lint és Sándor Éva, ha kérem őket, előzetesen elolvas­ sa, Lakner Zsuzsa azonnal vörös foltok jelentek meg az arcfotón a megjelentet.

Hálás köszönet érte mindenkinek! Gyakran már írás közben is gondolok arra, mit mondanak majd. Ők az én állandó olvasóim. Ám van néhány volt tanítványom, akik időnként levélben megerősítik: várják a Micsoda útjaim… folytatását. Íme az újabb utazások.

Nagy Katalin, nyara 5 M Szantorini: Théra — Akrotiri ár amikor Krétáról írtam a Micsoda útjaimban…tudtam, hogy mesélek még a 35 kilomé­ ter átmérőjű Szantorini­szigetről Sztongülosz: kerek szigetThéráról, Akrotiriről, mint a csodák helyszíne­ iről. Kétszer láthattam: ­ban 39 évesen Athén­ ból mentünk hajóval körülbelül kilométermajd ­ben 45 évesen Krétáról mintegy kilomé­ ter hajóval, palackorrú, játékos, fütyülő delfinek kí­ séretében — mint ahogy egy Akrotiriből származó fres­ kó frízen is látható Kr.

A delfin a tengeristen, Poszeidón állata a ptolemaiosziak sze­ rint. Többször megírtam, ha választhattam volna, Ox­ fordban élnék, tanítanék az egyetemen, ugyanazt, mint itthon, és minden évben Krétára utaznék nyaral­ ni, beleértve Szantorinit is.

vörös foltok jelentek meg az arcfotón

A megunhatatlan látvány tisztasága és összetettsége, az Égei­tenger miatt ked­ venc tengerem: akár Aegeáról, az amazonok királynő­ jéről, akár a Minótauroszt legyőző Thészeusz apjáról, Aegeónról nevezték el, e két tragikus halál ellenére is a szívem csücske, hiszen partjain született meg a mi­ nószi és a mükénéi civilizáció; no és a demokrácia bölcsőjea mediterrán növényzet színpompája és a minószi kultúra, művészet maradványai — falfreskók, szobrok, vázák, ásatások — miatt.

Már elöljáróban ki­ emelem: amikor a thírai thérai, firai ásatásokon a kövezett utakon meg­megállva az emeletes házak for­ máját, színes fa ajtó­ és ablakkereteit csodáltam, az volt az élményem, hogy a Kr. Nemcsak akkoriban immár 3—4 ezer éve sehol sem volt olyan magas szintű civilizáció és magasrendű kultúra, hanem talán a reneszánsz Fi­ renzéig XV. Szantorinin és Kré­ 6 Szantorini: Théra — Akrotiri tán nem görögök laktak, nem egyetlen nép élt és al­ kotott, hanem többnyelvű Bábel volt akárcsak a mai Oxford.

  • A kövér tanácsos a rendelőszoba felé mutatott.
  • Vörös foltok a bőrön, viszkető és pelyhes
  • Vörös foltok vannak a nyakon viszketés

A számos európai és nem európai legenda, rege, mítosz, elbeszélés közül hozzám az Atlantiszról szóló áll legközelebb. Ez pedig szorosan összefonódik a Szantorini­szigettel. A hajó egyenletes ringása, a vég­ telen kék ég és még kékebb tenger, a delfinek hangja és ugrálása, a nap ragyogása olyan fizikai és lelkiálla­ potba hozott mindkét alkalommal, hogy órákon át elhittem, az Éden, a Paradicsomkert, az elveszett Aranykor, a sosem volt idilli ifjúság, örök Tavasz szigete felé hajózunk.

vörös foltok jelentek meg az arcfotón

Platón Kr. A Timaiosz és Kritiász című dialógusban írja le a fejlett civilizációval rendelkező elsüllyedt birodalmat. Platón a történetet Szolóntól vette át, aki Kr. Platón tanítványa, Arisztotelész Kr. Unokáimnak, a most 10 éves Samunak és 8 éves Rolinak évek óta mesélem balatonvilágosi há­ romhetes nyaralásunk minden estéjén a híres Égi Va­ dász, Orion kalandjait, aki a mi történetünkben eredetileg Atlantiszban élt, és épp a Föld körül a Gön­ cölszekérrel utazott, amikor Atlantisz váratlanul el­ Szantorini: Théra — Akrotiri 7 tűnt, elsüllyedt az óceánban.

Azóta is — legyőzve a tér és idő korlátait, a Földön mindenütt és a kozmoszban is — elszántan keresi, kutatja varázslatos, gyönyörű szülőhelyét. Mind a két alkalommal, amikor megpillantottam a hajóról Szantorinit, a sziget ókori fővárosának földta­ ni maradványait, a beszakadt föld rétegeit, s fenn, a méter magasban fehéren s kéken világító mai gö­ rög települést, biztos voltam benne, hogy ez a sziget maga az elsüllyedt Atlantisz.

A hajó nyírkátrány pikkelysömör kezelése nyílt tengeren állt meg, és kisebb, könnyű hajóra átszállva lehetett a holdsarló alakú szárazföldre lépni. Kivártam az utolsó fordulót, hogy minél tovább figyelhessem a Kr. A szárazföld nagy része ab­ ban a pillanatban eltűnt, fejbőrápoló krémek pikkelysömörhöz részei több vörös foltok jelentek meg az arcfotón kilo­ méteres körzetben szétszóródtak, amikor a sziget alatt kitörni készülő láva tömege a hatalmas nyomás miatt kirobbant a sziget közepéből.

Sokan holdbéli tájnak nevezik, nekem a Földön mint önálló élőlényen keletkezett sebhely; Gaia földanya istennő valami mi­ att látni engedi nekünk, milyen is alattunk az állandónak, szilárdnak vélt, remélt Föld: egymásra csúszott anyagai, azok felülete, színe, bonyolultsága, a megmaradt részletek.

A Szantorini vulkán gigantikus kalderájába három oldalról nyomult be a tenger vize. A geológiai katakliz­ ma, vulkánkitörés, a tengerbe süllyedt nagyobb szi­ getrész következtében a megmaradt föld rétegei látha­ tók a meredek sziklafalban, falon.

A mi vaskos, masszív, többtonnás hajónk kis játék papírhajócská­ nak tűnt a kaldera méreteihez viszonyítva. Nem értek a geofizikához, geológiához, vulkanológiához, vörös foltok jelentek meg az arcfotón nem tudom szakszerűen leírni a semmihez sem hasonlít­ ható látványt. Az egymásra rétegződő anyagok álla­ gát, súlyosságát, színeit.

Állítólag ez is és a 4. Nekem félelmetes volna a látvány, ha a szét­ tört hegytetőn nem vakítanának a hófehér házfalak, a templomok kék, vörös és fehér kupolái. Földrengés, szökőár, vulkáni hamueső, egy magasrendű civilizá­ ció visszafordíthatatlan pusztulása — évvel ez­ előtt. Aztán az ember szívósan újrateremti, belakja, a maga képére formálja a világot, tudomásul véve a kö­ rülményeket, és nem veszi tudomásul, hogy a mély­ ben működnek még mindig olyan erők, amelyek rom­ ba döntötték a késő bronzkori városokat, életformát.

Amikor már fenn voltam méter magasan — egy lassú, de az én súlyomat is elviselő szamár hátán —, ez volt az első gondolatom: milyen nyugodtan áradó, zavartalan az élet, vajon rajtam kívül eszébe jut­e egyáltalán valakinek ennek a vörös foltok jelentek meg az arcfotón égei­tengeri szigetnek és annak a másiknak, a szívem csücske Krétának a régvolt, a Kr.

Népköltészet, népi-nemzeti költészet

Az akkori krétaiak és théraiak ugyanolyan békésen és gyanútlanul élték pompás hétköznapjaikat, mint a maiak. Állítólag többségüket sikerült elmenekíteni, az ásatások során nem találtak csontvázakat. Számos legenda kap­ csolódik a Kükládok, e fantasztikus sziget együttesé­ nek távoli és mai létezéséhez is mai neve a velencei korból ered, hajósok Szent Irénnek — Santa Irene, Santa Irena — szentelték templomukat.

Nem tudom, miért, de az a meggyőződésem, hogy nem véletlen: Thérát egy archeológusnő, a német Hil­ ler von Gätringen fedezte fel, az és közötti Szantorini: Théra — Akrotiri 9 ásatások során hozták felszínre a mitikus király, Thérasz városát. Mégis, a nő az, aki szül, kilenc hó­ napig védi, növeli, neveli a megszületendőt. Théra és Akrotiri számomra sokkal inkább a születés misztéri­ umához kötődik, mint számos egyéb archaikus, ókori ásatási terület még Betlehemnél, Jeruzsálemnél is inkább.

Egyébként számosan feltételezik, hogy a Théra vulkán kitörése, a sziget felrobbanása és a vele járó természeti csapások nemcsak a minószi kultúra pusztulását okozták — évvel ezelőtt, hanem ez a katasztrófa indította el a Bibliában leírt tíz csa­ pást és a zsidók exodusát Egyiptomból. Napokig sötétség, füst és porfelhő, hamueső, óriási szökőár, irtózatosan magas hullámok: pusztítás, pusztulás a Földközi­tenger szigetein, a partvidéken.

Nemcsak Théra, sok más város is az enyészeté lett, Kréta is sú­ lyosan megrongálódott.

vörös foltok jelentek meg az arcfotón

A Vörös foltok jelentek meg az arcfotón szembeni lankás part közelében, a szi­ get délnyugati szegletében, Akrotiriben pontosabban Akrotiri mellettSzpüridon Nikolaou Marinatosz — görög régész ásatásain bóklászva, tátott szájjal ámuldozva valóban életem legkülönösebb, leg… leg… leg… eltekintek a jelzőktől, csak gyenge dadogás volna a valóságosan átéltekhez képest élmé­ nyeinek egyikében volt részem mind a kétszer. Utcá­ kat, tereket. Szívesen éltem volna az örök tavaszt, a tenger csodáit, a létezés egyszerű örömeit, természet és ember elválaszthatatlanságát mutató freskók kö­ zött.

Viszonylag sok régészeti, ásatásokról szóló könyvet olvastam, talán Marinatosz fő műve, a Kréta és Mükéné című a kedvencem.

Általuk és velük lett történeti időélményem, megváltozott az életszemléletem, a látásmódom más arányokban kezdtem észlelni a dolgokat, amelyek vi­ szonylataiban valahogy kisebb lettem, a lábujjakon vörös foltok fájnak és viszketnek létezés más síkjáról — dimenziójából?

Akkor és ott véglegesedett, amit pedig gyerek­ koromban a nagykanizsai szecessziós és eklektikus épületek legapróbb részleteit is megfigyelve és rögzít­ ve, az őrtilosi, Dráva­parti változatos élővilágot és az örvénylő vizet átélve már tudtam: számomra a helyek és bennük a tárgyak a fontosak. Egy fa, egy folyó, egy hegy formája, egy ókori és középkori városmag, egy festmény egy múzeumban vagy műteremben. Az em­ bereket és az érzelmeket illetően gyatra a felfogó­ és az emlékezőképességem.

A második Szantorini­uta­ zást követő másfél­két évtizedben tudatosan válasz­ tottam ki a felkeresendő helyszíneket. Az utazásaimat hihetetlen szerencsével erősítették az elvégzendő fel­ adataim is.

  • Főoldal » Az orvos válaszol » Dr.
  • Vörös foltok a kezeken a lábakon
  • Kenőcsök pikkelysömörhöz népi gyógymódokkal

És ráadásként Farkas fiá­ val, Charlie­val az etruszk városok. A bronzkori város, Théra, a minószi Akrotiri és Kréta olyan fokú, minőségi civilizációval, kényelmes életfeltételekkel rendelkezett, mint kevés más kultúra. Lakói nemcsak kiváló hajóépítők és kereskedők vol­ tak, hanem kitűnő építészek, fazekasok és freskóké­ szítők is.

  1. Megszabadulni a lábakon lévő vörös foltoktól
  2. Makkon piros folt :: Keresés - InforMed Orvosi és Életmód portál ::
  3. Vörös foltok az egész testen és duzzadt arc

Most itt nem részletezem, hiszen megtettük Szantorini: Théra — Akrotiri 11 művészettörténeti tankönyvünkben és A lakáskultúra történetében Balassi Kiadó, Azt azonban el kell mondanom, hogy csak Paul Klee festményei, ak­ varelljei nyűgöznek le annyira, akárhányszor, bármi­ kor, mint Kréta és Théra művészete.

Van az itthoni számítógépemben egy mappa: Kedvenceim — és ebben a festmények, szobrok, épületek, melyek számomra a legszebbek, legérdekesebbek, legkiemelkedőbbek az elmúlt mintegy 30 ezer év műalkotásaiból. Közöttük a Krétáról és Akrotiriről származók vannak legtöbben. Az élet a legelső kenőcs pikkelysömörhöz, bizakodásaitól ragyogó, színpompás freskók a házakban, tenger, vízinövények, liliomok, hajók, flottafelvonulás, vidám ruhák az utazókon, ne­ vető delfinek, halak, folyók, fák, pompás virágok, kék majmok, vadmacskák, antilopok, bokszoló fiúk, tán­ cosok, zenészek, hajósok — minden, amiért létezni ér­ demes.

Istenek nincsenek.

vörös foltok jelentek meg az arcfotón

Hatalmasok sem! Van a liliomos herceg, a krétai kígyóistennők, akik épp olya­ nok, mint a többi köznapi ember. Néhány kedvencemről lesz néhány szó. Nem akarom halmoz­ ni a jelzőket, ezért elöljáróban: varázslatosak, varázsosak, páratlanul szépek, elevenek, valóságosak, szuggesztívek, ragyogók, üdék, békések, életvidámak, életigenlők.