Vörös foltok jelentek meg az arcfotón

Micsoda útjaim Aztán következett a Voltak nekem…, amit nem kedvelek, és nem is folytattam az utána tervezetteket Volt egy­két este…, Hány tévedés…, Amiben voltam szereplő….

Nincs itt az idejük.

A közérthetőség

Elkészült viszont két kötet festményelemző esszék­ ből Képekről — 11 esszé, ; Képekről 2 — 7 esszé, Egyszer csak belefáradok abba, hogy festmé­ nyekről írjak, ilyenkor le kell állnom. Ám még inkább elfáradok, ha semmit nem írok. Így jöttek elő képek az utazási élményeimből, s ezért kezdem el az emlékek, élmények megidézését.

Épp azért, mert nagyon szemé­ lyesek, ellenállok a szakmámból tanár adódó készte­ tésnek, nem adok irodalomjegyzéket.

Vörös foltok jelentek meg az arcfotón nagyon sokat olvastam mindegyik tervezett íráshoz egyrészt foglalkozási ártalom, másrészt ötéves korom óta kitartó szenvedélyemde rábízom az olvasóra, vá­ logasson a kultúra­ és művészettörténeti könyvekből, útleírásokból, bóklásszon az interneten.

Rengeteg ké­ pet is találhat.

Ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy nem úti beszá­ molók, útleírások?! Vannak, akik szerint a képelemzé­ seim is rólam szólnak. Amik most következnek, biztosan rólam. Egy 69 éves emberről, akinek mindkét térdében protézis, és hamarosan a jobb csípőjében is. Ezáltal még értékesebbé váltak az egykori utazások.

Makkon piros pontok :: Dr. Koncz Pál - InforMed Orvosi és Életmód portál :: pénisz

A menés, a gyaloglás. Az emlékük. Az Arnolfini Archívum által könyvben — és online is — kiadott négy kötet után is egyben maradt a munkacsa­ pat: Horváth Ira türelmesen begépeli a kézirataimat, 4 Sebes Kati gondosan megszerkeszti, Zsubori Ervin megjelentethetővé formázza, Fenya rögtön, Somlyó Bá­ lint és Sándor Éva, ha kérem őket, előzetesen elolvas­ sa, Lakner Zsuzsa azonnal vörös foltok jelentek meg az arcfotón a megjelentet.

Hálás köszönet érte mindenkinek! Gyakran már írás közben is gondolok arra, mit mondanak majd. Ők az én állandó olvasóim. Ám van néhány volt tanítványom, akik időnként levélben megerősítik: várják a Micsoda útjaim… folytatását. Íme az újabb utazások.

Nagy Katalin, nyara 5 M Szantorini: Théra — Akrotiri ár amikor Krétáról írtam a Micsoda útjaimban…tudtam, hogy mesélek még a 35 kilomé­ ter átmérőjű Szantorini­szigetről Sztongülosz: kerek szigetThéráról, Akrotiriről, mint a csodák helyszíne­ iről. Kétszer láthattam: ­ban 39 évesen Athén­ ból mentünk hajóval körülbelül kilométermajd ­ben 45 évesen Krétáról mintegy kilomé­ ter hajóval, palackorrú, játékos, fütyülő delfinek kí­ séretében — mint ahogy egy Akrotiriből származó fres­ kó frízen is látható Kr.

A delfin a tengeristen, Poszeidón állata a ptolemaiosziak sze­ rint. Többször megírtam, ha választhattam volna, Ox­ fordban élnék, tanítanék az egyetemen, ugyanazt, mint itthon, és minden évben Krétára utaznék nyaral­ ni, beleértve Szantorinit is.

A megunhatatlan látvány tisztasága és összetettsége, az Égei­tenger miatt ked­ venc tengerem: akár Aegeáról, az amazonok királynő­ jéről, akár a Minótauroszt legyőző Thészeusz apjáról, Aegeónról nevezték el, e két tragikus halál ellenére is a szívem csücske, hiszen partjain született meg a mi­ nószi és a mükénéi civilizáció; no és a demokrácia bölcsőjea mediterrán növényzet színpompája és a minószi kultúra, művészet maradványai — falfreskók, szobrok, vázák, ásatások — miatt.

Már elöljáróban ki­ emelem: amikor a thírai thérai, firai ásatásokon a kövezett utakon meg­megállva az emeletes házak for­ máját, színes fa ajtó­ és ablakkereteit csodáltam, az volt az élményem, hogy a Kr. Nemcsak akkoriban immár 3—4 ezer éve sehol sem volt olyan magas szintű civilizáció és magasrendű kultúra, hanem talán a reneszánsz Fi­ renzéig XV. Szantorinin és Kré­ 6 Szantorini: Théra — Akrotiri tán nem görögök laktak, nem egyetlen nép élt és al­ kotott, hanem többnyelvű Bábel volt akárcsak a mai Oxford.

• A kövér tanácsos a rendelőszoba felé mutatott.
• Vörös foltok a bőrön, viszkető és pelyhes
• Vörös foltok vannak a nyakon viszketés

A számos európai és nem európai legenda, rege, mítosz, elbeszélés közül hozzám az Atlantiszról szóló áll legközelebb. Ez pedig szorosan összefonódik a Szantorini­szigettel. A hajó egyenletes ringása, a vég­ telen kék ég és még kékebb tenger, a delfinek hangja és ugrálása, a nap ragyogása olyan fizikai és lelkiálla­ potba hozott mindkét alkalommal, hogy órákon át elhittem, az Éden, a Paradicsomkert, az elveszett Aranykor, a sosem volt idilli ifjúság, örök Tavasz szigete felé hajózunk.

Platón Kr. A Timaiosz és Kritiász című dialógusban írja le a fejlett civilizációval rendelkező elsüllyedt birodalmat. Platón a történetet Szolóntól vette át, aki Kr. Platón tanítványa, Arisztotelész Kr. Unokáimnak, a most 10 éves Samunak és 8 éves Rolinak évek óta mesélem balatonvilágosi há­ romhetes nyaralásunk minden estéjén a híres Égi Va­ dász, Orion kalandjait, aki a mi történetünkben eredetileg Atlantiszban élt, és épp a Föld körül a Gön­ cölszekérrel utazott, amikor Atlantisz váratlanul el­ Szantorini: Théra — Akrotiri 7 tűnt, elsüllyedt az óceánban.

Azóta is — legyőzve a tér és idő korlátait, a Földön mindenütt és a kozmoszban is — elszántan keresi, kutatja varázslatos, gyönyörű szülőhelyét. Mind a két alkalommal, amikor megpillantottam a hajóról Szantorinit, a sziget ókori fővárosának földta­ ni maradványait, a beszakadt föld rétegeit, s fenn, a méter magasban fehéren s kéken világító mai gö­ rög települést, biztos voltam benne, hogy ez a sziget maga az elsüllyedt Atlantisz.

A hajó nyírkátrány pikkelysömör kezelése nyílt tengeren állt meg, és kisebb, könnyű hajóra átszállva lehetett a holdsarló alakú szárazföldre lépni. Kivártam az utolsó fordulót, hogy minél tovább figyelhessem a Kr. A szárazföld nagy része ab­ ban a pillanatban eltűnt, fejbőrápoló krémek pikkelysömörhöz részei több vörös foltok jelentek meg az arcfotón kilo­ méteres körzetben szétszóródtak, amikor a sziget alatt kitörni készülő láva tömege a hatalmas nyomás miatt kirobbant a sziget közepéből.

Sokan holdbéli tájnak nevezik, nekem a Földön mint önálló élőlényen keletkezett sebhely; Gaia földanya istennő valami mi­ att látni engedi nekünk, milyen is alattunk az állandónak, szilárdnak vélt, remélt Föld: egymásra csúszott anyagai, azok felülete, színe, bonyolultsága, a megmaradt részletek.

A Szantorini vulkán gigantikus kalderájába három oldalról nyomult be a tenger vize. A geológiai katakliz­ ma, vulkánkitörés, a tengerbe süllyedt nagyobb szi­ getrész következtében a megmaradt föld rétegei látha­ tók a meredek sziklafalban, falon.

A mi vaskos, masszív, többtonnás hajónk kis játék papírhajócská­ nak tűnt a kaldera méreteihez viszonyítva. Nem értek a geofizikához, geológiához, vulkanológiához, vörös foltok jelentek meg az arcfotón nem tudom szakszerűen leírni a semmihez sem hasonlít­ ható látványt. Az egymásra rétegződő anyagok álla­ gát, súlyosságát, színeit.

Állítólag ez is és a 4. Nekem félelmetes volna a látvány, ha a szét­ tört hegytetőn nem vakítanának a hófehér házfalak, a templomok kék, vörös és fehér kupolái. Földrengés, szökőár, vulkáni hamueső, egy magasrendű civilizá­ ció visszafordíthatatlan pusztulása — évvel ez­ előtt. Aztán az ember szívósan újrateremti, belakja, a maga képére formálja a világot, tudomásul véve a kö­ rülményeket, és nem veszi tudomásul, hogy a mély­ ben működnek még mindig olyan erők, amelyek rom­ ba döntötték a késő bronzkori városokat, életformát.

Amikor már fenn voltam méter magasan — egy lassú, de az én súlyomat is elviselő szamár hátán —, ez volt az első gondolatom: milyen nyugodtan áradó, zavartalan az élet, vajon rajtam kívül eszébe jut­e egyáltalán valakinek ennek a vörös foltok jelentek meg az arcfotón égei­tengeri szigetnek és annak a másiknak, a szívem csücske Krétának a régvolt, a Kr.

Népköltészet, népi-nemzeti költészet

Az akkori krétaiak és théraiak ugyanolyan békésen és gyanútlanul élték pompás hétköznapjaikat, mint a maiak. Állítólag többségüket sikerült elmenekíteni, az ásatások során nem találtak csontvázakat. Számos legenda kap­ csolódik a Kükládok, e fantasztikus sziget együttesé­ nek távoli és mai létezéséhez is mai neve a velencei korból ered, hajósok Szent Irénnek — Santa Irene, Santa Irena — szentelték templomukat.

Nem tudom, miért, de az a meggyőződésem, hogy nem véletlen: Thérát egy archeológusnő, a német Hil­ ler von Gätringen fedezte fel, az és közötti Szantorini: Théra — Akrotiri 9 ásatások során hozták felszínre a mitikus király, Thérasz városát. Mégis, a nő az, aki szül, kilenc hó­ napig védi, növeli, neveli a megszületendőt. Théra és Akrotiri számomra sokkal inkább a születés misztéri­ umához kötődik, mint számos egyéb archaikus, ókori ásatási terület még Betlehemnél, Jeruzsálemnél is inkább.

Egyébként számosan feltételezik, hogy a Théra vulkán kitörése, a sziget felrobbanása és a vele járó természeti csapások nemcsak a minószi kultúra pusztulását okozták — évvel ezelőtt, hanem ez a katasztrófa indította el a Bibliában leírt tíz csa­ pást és a zsidók exodusát Egyiptomból. Napokig sötétség, füst és porfelhő, hamueső, óriási szökőár, irtózatosan magas hullámok: pusztítás, pusztulás a Földközi­tenger szigetein, a partvidéken.

Nemcsak Théra, sok más város is az enyészeté lett, Kréta is sú­ lyosan megrongálódott.

A Vörös foltok jelentek meg az arcfotón szembeni lankás part közelében, a szi­ get délnyugati szegletében, Akrotiriben pontosabban Akrotiri mellettSzpüridon Nikolaou Marinatosz — görög régész ásatásain bóklászva, tátott szájjal ámuldozva valóban életem legkülönösebb, leg… leg… leg… eltekintek a jelzőktől, csak gyenge dadogás volna a valóságosan átéltekhez képest élmé­ nyeinek egyikében volt részem mind a kétszer. Utcá­ kat, tereket. Szívesen éltem volna az örök tavaszt, a tenger csodáit, a létezés egyszerű örömeit, természet és ember elválaszthatatlanságát mutató freskók kö­ zött.

Viszonylag sok régészeti, ásatásokról szóló könyvet olvastam, talán Marinatosz fő műve, a Kréta és Mükéné című a kedvencem.

Általuk és velük lett történeti időélményem, megváltozott az életszemléletem, a látásmódom más arányokban kezdtem észlelni a dolgokat, amelyek vi­ szonylataiban valahogy kisebb lettem, a lábujjakon vörös foltok fájnak és viszketnek létezés más síkjáról — dimenziójából?

Akkor és ott véglegesedett, amit pedig gyerek­ koromban a nagykanizsai szecessziós és eklektikus épületek legapróbb részleteit is megfigyelve és rögzít­ ve, az őrtilosi, Dráva­parti változatos élővilágot és az örvénylő vizet átélve már tudtam: számomra a helyek és bennük a tárgyak a fontosak. Egy fa, egy folyó, egy hegy formája, egy ókori és középkori városmag, egy festmény egy múzeumban vagy műteremben. Az em­ bereket és az érzelmeket illetően gyatra a felfogó­ és az emlékezőképességem.

A második Szantorini­uta­ zást követő másfél­két évtizedben tudatosan válasz­ tottam ki a felkeresendő helyszíneket. Az utazásaimat hihetetlen szerencsével erősítették az elvégzendő fel­ adataim is.

• Főoldal » Az orvos válaszol » Dr.
• Vörös foltok a kezeken a lábakon
• Kenőcsök pikkelysömörhöz népi gyógymódokkal

És ráadásként Farkas fiá­ val, Charlie­val az etruszk városok. A bronzkori város, Théra, a minószi Akrotiri és Kréta olyan fokú, minőségi civilizációval, kényelmes életfeltételekkel rendelkezett, mint kevés más kultúra. Lakói nemcsak kiváló hajóépítők és kereskedők vol­ tak, hanem kitűnő építészek, fazekasok és freskóké­ szítők is.

1. Megszabadulni a lábakon lévő vörös foltoktól
2. Makkon piros folt :: Keresés - InforMed Orvosi és Életmód portál ::
3. Vörös foltok az egész testen és duzzadt arc

Most itt nem részletezem, hiszen megtettük Szantorini: Théra — Akrotiri 11 művészettörténeti tankönyvünkben és A lakáskultúra történetében Balassi Kiadó, Azt azonban el kell mondanom, hogy csak Paul Klee festményei, ak­ varelljei nyűgöznek le annyira, akárhányszor, bármi­ kor, mint Kréta és Théra művészete.

Van az itthoni számítógépemben egy mappa: Kedvenceim — és ebben a festmények, szobrok, épületek, melyek számomra a legszebbek, legérdekesebbek, legkiemelkedőbbek az elmúlt mintegy 30 ezer év műalkotásaiból. Közöttük a Krétáról és Akrotiriről származók vannak legtöbben. Az élet a legelső kenőcs pikkelysömörhöz, bizakodásaitól ragyogó, színpompás freskók a házakban, tenger, vízinövények, liliomok, hajók, flottafelvonulás, vidám ruhák az utazókon, ne­ vető delfinek, halak, folyók, fák, pompás virágok, kék majmok, vadmacskák, antilopok, bokszoló fiúk, tán­ cosok, zenészek, hajósok — minden, amiért létezni ér­ demes.

Istenek nincsenek.

Hatalmasok sem! Van a liliomos herceg, a krétai kígyóistennők, akik épp olya­ nok, mint a többi köznapi ember. Néhány kedvencemről lesz néhány szó. Nem akarom halmoz­ ni a jelzőket, ezért elöljáróban: varázslatosak, varázsosak, páratlanul szépek, elevenek, valóságosak, szuggesztívek, ragyogók, üdék, békések, életvidámak, életigenlők.